ALAN WATT – TANÍTÓ ELŐADÁS

 

“KERESKEDELEM,  KARÁCSONY  ÉS  SZERETET”

 

2006                 December  22

 

Az előadás szerzői jogát Alan Watt fenntartja – 2006 December 22 

(Kivéve a zenei és irodalmi idézeteket)

 

WWW.CUTTINGTHROUGHTHEMATRIX.COM

 

 

 

Jónapot emberek.  Alan Watt vagyok a cuttingthroughthematrix.com – ról és ma 2006 December huszonkettedike  van.

 

“Baker Street”   -  Gerry Rafferty-től

 

Amint a Baker Street-en végig kanyarogsz

Míg fejed könnyű de lábad nehéz

Hát igen, mégegy bolond nap, és végig iszod az éjszakát

És mindent elfelejtesz

Ez a város-sivatag hideg, borzongató

Sok ember van benne, de lelke nincs

És soká tartott felismerned a tévedést

Mikor azt hitted hogy itt minden van

Vajha azt gondoltad, könnyü lesz

Mindig csak mondtad hogy majd könnyü lesz

De csak próbálkozol, töröd magad

Egy új ev jön, és majd boldog leszel

Csak mégegy év es te boldog leszel

De most csak sírsz, most csak sírsz szüntelen.

 

Alan:  És micsoda nedves éjszaka ez. Most itt a fagyos eső.  Nem panaszkodhatom, mert az utóbbi két-három nap meglehetősen jó volt.  Nem nagyon bánom a hideget, sőt még az erős fagyot sem a talajszinten.  Inkább az legyen, mint ez a fagyos eső, amiben nem a legjobb dolog sétálni, vagy éppen autót vezetni.  De ma bent voltam a városban hogy beszerezzek egy pár alapvető dolgot és az őrult forgalom, ahogy mindenki rohan hogy elvégezze a beléjuk rögzött szokásos karácsonyi bevásárlást; egy eszelős nyüzsgés, és még csak egy boldog arcot sem látni sehol.  Mindenki olyan feszült az évnek ebben a szakában, a nagy felhajtás miatt amit a kereskedelem céljára csinálnak, és valójaban ez az egész csak felhajtás. Karácsony, az ünnep-idő nem más, mint csak kereskedelem, és vásárlás és eladás.

 

De mielőtt belemennék ebbe, hát egy néhány hallgatóm mondta, hogy csináljak egy kis szégyentelen önreklámozást, igy hát itt most szörnyen szégyentelen vagyok, mert elfelejtettem mondani, hogy vannak eladásra könyveim és CD-k és DVD-k a web lapon, és ezeknek az előadásaimnak egy nagy részét az emberek csak tovább adják egymás közt és nem is gondolnak arra, hogy honnan is jönnek és hát ez a hely a  www.cuttingthroughthematrix.com.

Hasznos lenne, ha azok akik az információt tovább adják másoknak, meggyőződnenek arról, hogy az emberek tudják meg azt is hogy az honnan van, és ilymódon bemehetnek a web lapra hogy megnézzék van-e ott valami ami nekik teszik.

 

Én nem írhatok profi könyeket, mert a nagyfiúk ezt nem engedélyezik nekem, és így nem adhatom el őket egy olcsó áron.  Megfigyeltem hogy egy pár nagyfiú szinte ingyen adja oda a könyveit, és ebből láthato, hogy hatalmas pénz-támogatas van mögöttuk, mert úgyszolván önköltségi áron adják a könyveiket.  Legalábbis egy páran közülük ezt teszik.  Egy páran a nagyok közül.  De hát az anyag, ami a könyveikben van!  Vannak ezek hárman, akik teljesen mások mint bármi más amit bárhol máshol találsz.  Nem mondom el neked itt az egzoterikus (földhözragadt, a népnek szánt) értelmüket, vagy éppen az állítólagos “alacsony szintű” ezoterikus (elvont, beavatottaknak szánt) jelentésüket.  Nem adom meg ezeket.  Én egy kicsit többet adok nektek ennél.  Mert a magasabb szintű jelentésekhez fel kell hoznom titeket egy magasabb szintre, egyfajta tanítás által, ami ezt a célt szolgálja, hogy megértsétek - és valójában bárki tanításának ez a titka.  Nem lehet az egészet, az egész igazságot egyszerre csak úgy rádönteni valakire.  Előbb fel kell őket hozni egyre magasabbra, lépésenként, hogy amikor odaadsz nekik valamit, ami aranyat ér, hát akkor felismerjék hogy az mit ér.  Különben az emberek csak elmennek mellette  és felteszik neked a következő kérdést és ez nagyon sokat elárul a rádión – vagyis, mondhatnám, a telefonon, amikor felhívnak.

 

Egyes emberek csak ugy hadarják a kérdéseket, egyiket a másik után, és az egyes válaszaimra való reagálásaikbol tudom, hogy csak átugranak rajta, mint amikor egy hanglemezen a tű átugrik a karcolásokon.  Nem igazán fogták fel amit épp mondtam nekik, ami elárulja nekem, hogy ők még nincsenek készen a következő lépésre, és nincs értelme valami olyat adni nekik, ami meghaladja azt, amit be tudnak fogadni.  Csak azt adhatom nekik, amit abban az időben el tudnak fogadni.  Ez nem egy új dolog, ez mindíg is így volt.

 

Valakinek a vágya és mohó tudásvágya egyáltalán nem azt jelenti, hogy képesek felfogni a dolgokat.  Fokozatai vannak a felébredésnek, és a kitörésnek a “Plátó barlangjából”, amire agymosták őket, amiben minket felneveltek, és valójában nem is egy barlang van, hanem több, amin keresztül kell törni.  Egyes emberek a padlón vannak.  Ezek a zombik, az élettelen, sötét agyúak.  Ezek azok, akik elhiszik a hatórai híreket, hogy az mind valóság, és akik elhiszik, hogy nekik mindent elmondanak amit csak tudniuk kell, és hogy a médiának ez a feladata.

 

Ezek (a zombik) azt is elhiszik amit az iskolákban tanítanak nekik, és hogy amit egyetemi kiképzésben kaptak, az a leghaladottabb tréning, ami csak létezik.  Hát ez a valóság legalacsonyabb, alsó, vagyis az “első” szintje. Nem érdemes megpróbálni felemelni őket a padlóról.  Ezeknek maguknak kell készeknek lenni arra, hogy maguktól próbáljanak egy magasabb fokra lépni.

 

A legtöbb ember egyszerűen azt állítja, hogy ők felébredőben vannak, vagy már felébredtek, 2001 miatt, amikor az iker-csúcsokat (a piramis-csúcsköveket) - ahogy én nevezem őket - lerúgták, vagy elrúgták, és ezzel a kezdőrúgással valami új meccs indult el.  A két kereskedelmi épületről van szó.  Ez a két torony volt a Szabadköművesség Jachin és Boaz (J&B) oszlopa.

 

Így az ikertornyok ledöntése valóban elindíthatott valamit

de az embereknek már jóval azelőtt is fel kellett volna ébredniük.

 

Amit az emberek azon az első (“zombi a padlón”) szinten észlelnek, azok a változások az életükben – az életstílusban, amihez hozzászoktak, és ez teszi őket idegessé.  Ennél egy kicsivel többet tudnak és érzékelnek; láthatják a biztonsági intézkedések fokozódását, amik nincsenek arányban a feltetelezett fenyegetésekkel, és így nyilvánvaló, hogy valami más szándek van emögött az egész mögött, és ez az ami megijeszti őket.  Azonfelül, látják hogy a saját kultúrájuk, életstílusuk, vagy bármi más, az változik – ezek azt látják, hogy a nemzetünk a szemük láttára süllyed lefelé. Látják az inflációt.  Látják hogy az ipar megy az óceánon tulra, de ezt látniuk kellett volna már a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években is, mert ez már akkor elkezdődött.

 

És Kína nem lopott el semmit.

 

Semmi idegen ország nem lopott el egy fikarcnyit sem, technológiai vagy más téren.  Mindezt így tervezték meg, még mielőtt én megszülettem volna, mielőtt még ti is megszülettetek volna, hogy tudniillik Kína vegye át a világ ipari vezető szerepét, és végül a világ csendőre szerepét is egy időre.  Mindenki megkapja a maga kijelölt idejét arra, hogy a fő uralkodó [ Elit ] számára     [ annak a játszmájában ]  egy kulcsfigura legyen.

 

De mindezt még akkor, a GATT tárgyalások során állították fel, amiket mindenki átélt.  Az volt az egzoterikus (a közönség számára elmondott) rész – az egyezmények hivatalos aláírása.  Valójában, mint mondom,  ezt megtervezték még mielőtt én megszülettem, mert a Kína felemelkedését már az 1930-as években megvitatták a CFR (Külügyek Tanácsa) és az RIIA (Külügyek Királyi Intézete) találkozóin.  Ezeket a témákat ténylegesen megvitatták, és sok könyvükben közzétették, mivel a Külügyek Királyi Intézete részéről többször megismételték ezt, hogy Kína végul átveszi a világ rendőre szerepét, ami nyilván azt jelenti, hogy az USA lesüllyed a világban, de amíg a közönségnek való hitelnyújtás lehetősége fennáll, ennek a teljes hatását nem fogják látni.  Csak akkor fog beütni a pánik, amikor a hitel kezd lassan, fokozatosan visszahúzódni.  Senki nem tudja, ez mikor lesz.  Lehet hogy jó időbe telik.  Ma a fokozatosság világában élünk.  Ezért van, hogy általában nem vesszük észre a nagy változásokat.  Ez egy lépésenkénti, folyamatosan végbemenő folyamat a generációkon keresztül, méghozzá azért, mert nem akarnak minket túlságosan megriasztani egy nagy változással.  Ezek szeretik ezt  növekményekben csinálni, mert mi így könnyen alkalmazkodunk anélkül, hogy gondolkoznánk.  Így normálisabbnak tűnik a dolog.

 

De térjünk vissza a Karácsony-időhoz.  Az ünnepidőhoz, amikor valójaban senki sem igazán boldog, kivéve – vagy éjfélkor, amikor az emberek már bedobtak egy-két whisky-t, és olyan érdekes megfigyelni – és tudjátok, mi a szokásos formatuma a médianak a Karácsony utáni napon, ahol az emberekhez beszélnek az utcán, és hogy mennyit költöttek az ajándekokra ebben az évben, és sokan azt mondják, amit tavaly is mondtak, hogy “hát, épp csak befejeztem a hitelkártyáim visszafizetését a múlt évi ajándékokért, és most megint ugyanott vagyok..”

 

Röhejes ez a kereskedelem ugye?  Semmi köze ennek a családhoz.  Ez egy mellékhatás, és ezek a családot használják arra, hogy az ajándékokért bűntudatunk legyen.  Ez egy kereskedelmi húzás, és az egész rendszerünk a kereskedő gazdaságon alapul.  A mi célunk az kell hogy legyen, hogy szolgáljuk a gazdasági rendszert.  Mi vagyunk a jó fogyasztók.. Suméria, az angolul: “Sumer”, a fogyasztó pedig CONsumer (amiben a “Con” = bepalizott hülye), latod-e, te sumérirai bepalizott hülye?

 

De mielőtt még elfelejtem, szeretnék egyben köszönetet mondani annak a három-négy embernek, akik adományokat adtak a web lapom fenntartásához ebben az időben, mert ezt nagyra értékelem, figyelembe véve azt, hogy nem is tudom hágy száz ember hívott engem a telefonon csak a múlt évben is, és hogy mennyi időt töltöttem el ezzel, de az emberek ebben a társadalomban hajlamosak arra, hogy kihasználjanak, hogy mindent kiszívjanak belőled, és csak egy igen parányi kisebbségnek jut egyáltalán eszébe hogy segítsen valaki máson is ebben a mai civilizációban, mert hát a civilizáció, az nem egy természetes állapot az emberek számára.  Az természet-ellenes.  Az csak azoknak természetes,  akik beleszületnek és soha nem kérdőjeleznek meg semmit.  Tényleg sohasem jut eszükbe hogy valaha is kérdéseket tegyenek fel maguknak a rendszerrel kapcsolatban, és hogy honnan is jött az és ki tervezi meg.  Ki készíti annak a terveit.  Elhitetik az emberekkel, hogy a rendszer, az csak úgy magától fejlődik.

 

Az évnek ebben a részében valami csodálatosat kellett beharangozniuk, valamit, ami egy időben teljesen más a különböző korokban.  Ez ugyanaz a sztori végig a különböző korokon, amikor az Isten napja a világba jön, hogy megmentse a világot.  A Kereszténység egy kicsit más volt, mert az valójában egy olyan rendszert hozott a nyugati világba, ami a Földközi Tenger tájáról és Észak-Afrikából eredt, sőt még korábbról.  Így hát az idők egy kicsit változtak, de az Isten napja három napig van fent az égen a tél közepén –  halálpontosan a tél közepén (in the dead of winter).

 

A nap általában Keleten kel fel, körbe [keresztül] megy, és lenyugszik Nyugaton, de a tél halálpontos kellős közepén nem megy fel nagyon magasra az égbolton.  Így hát a nap oda van akasztva az égre, az égen  KERESZTül.  Ott lóg fent három hapig, és a harmadik napon elkezd mozogni egy kicsit északnyugat felé, és akkor az ünneplés, az ujjászületes [feltamadas] tortenik.

 

És ott van ugyanez a dolog a régi Egyiptomban, sőt még azt megelőző civilizációkban is.  És ez mindíg ugyanaz a sztori.  A sztorit magát egy csodálatos mesévé alakítják, mert a kontrollált civilizációkba beépítenek egy pár természeti törvényt, aminek alapján egy igazi társadalom műkodik, ha mindenki követi azokat a törvényeket, de van itt egy részlet, amitől ez nem lesz uniformis, és ez nem más, mint az időnkénti lázadó, a deviáns ……

 

….akinek uralkodnia kell mások felett, mert a deviánsok természetesen egy olyan rendszert választanak, egyfajta természeti torvényt és rendet …….

 

…….és ezek felmásznak a csúcsra (a társadaloméra) és kihasználják azt a maguk javára.  Átveszik az uralmat a rendszer felett, és az eredmény az, hogy [ezek a] bűnözők irányítják és menedzselik a rendszert [minden aljas eszközt használva], de azok akik lent vannak, azok követik az összes szabályokat, mert hát a tarsadalom csak így tud működni.

 

De ez csak egy darabig fog így műkodni, mert a korrupció, ami fent a csúcson mindíg növekszik, amint egyre több ragadozó cápa jut fel oda, és még korruptabbá teszi azt.  Fokozatosan ez (a korrupció) terjed lefelé a társadalomba a kereskedelem, a profit révén, és a szakértők révén, mert ha egyszer a kereskedelmi profit uralkodóvá válik, akkor az a társadalomnak egy domináns jellemzője lesz.  Az nem arra van hogy a társadalmat szolgálja.  Akkor már a társadalom van arra hogy a profitot szolgálja, és akkor az emberi élet leértékelődik egy szörnyen alacsony fokra, és ma ezt látjuk.

 

Ez nemcsak Karácsonykor van, hanem az egész évben.  Mint azt már mondtam a múlt éjjel, a háború csak egy kiterjesztése a biznissznek, és már az Első Világháború előtt is, amikor behozták a repülőgépeket és a Zed tankokat, ahogy ezeket hivták, a csatamezőkre.  Ezek még mindíg huszárokról és különféle fajta lovasságról beszéltek, meg gránátos katonákról, akiket a gránátról neveztek el, amiket akkor mar nagyban előállítottak.  Így hát a fegyverek kereskedelmi nevei egy jellemzője lettek a biznissz kibővítésének, amit “háborúnak” neveztek, és ezek gránátosokról és huszárokról beszéltek egészen az első háborúig, aztán elkezdtek beszélni a tevékről, a repülőgépről, és a Zet tankokról, és ott voltak mind ezek a márkanevek, belevegyítve a hírekbe, és ez intenzívebbé tette  a  Második Világháborút, mindazokkal a kulonbozo tank-márkákkal és bombázókkal, és hogy mennyit nyomtak ki azokból minden hónapban, és ebből álltak a hírek.  Ez egy olyan szégyentelen kiterjesztése volt a biznissznek és a kereskedelemnek, ami nyíltan megmutatta itt magát, minthogy ezek ténylegesen, teljes mértékben  részt vettek a háború tudományában, mint az üzletnek egy kibővítési formája.

 

És egészen a legutóbbi időkig, a Nyugaton a vallást, főkent a Kereszténységet Európában és Észak-Amerikában arra használták, hogy az embereket egy passzív állapotban tarsák. Azt állítván az embereknek, hogy egy csomó szabály van amit követni kell, és hogy azokat mindenkinek követnie kell, miközben ők maguk, akik azokat a szabályokat tanították, sohasem tartották be ugyanazokat a szabályokat, mert, mint mondom, van nekünk egy Elit, amely uralkodik, és amely gazdag, és luxusban él, és kell nekik a mások gürcölős munkája, amit azok az ő számukra végeznek, és ez az egész egyáltalán nem egy új dolog, mert a kereskedelmet és a pénzt különböző formákban arra hozták létre, hogy ezt a rendszert fenntartsa, és mi mindíg is egy embertelen rendszerben éltünk, ahol az emberi élet  első osztályba, másodosztályba, aztán harmadosztályba tartozik, és aztán onnan spirálban zuhan még lejjebb. Valójában, az élet már igen olcsó, és mégis, a Karácsony gondolata, vagyis hát ugyanaz az emberek szivéhez szóló  sztori az előző korokban és a még régebbi időkben , a fiúrol, aki idejön a világba, és valójában ez nem véletlen, hogy még az angol nyelvben is, azok akik az angol nyelvet létrehozták, egy egyiptomi szót használtak a Fiúra, mert a Fiú egyiptomi nyelven ugyanaz a szó.

 

Egyiptomi nyelven az égen fent levő nap, az “Sen”.  Mondhatod ahogy akarod, mert a magánhangzokat gyakran kihagyták, és a fiúgyereket is “son”-nak hivják, vagy “sen”-nek, éppúgy, mint az angol nyelvben. És ez nem véletlen.

 

A mindent látó szemet az ősi időkben már használták, Egyiptom előtt is.  Annak a szisztémája, hogy kiválasztják az okosabb fiúkat a társadalomban és tanitják őket, az egyáltalán nem volt új, és aztán az sem volt új, hogy ezeket az embereket használták egy bürokráciában arra, hogy uralkodjanak a többi emberen.  Ez volt már Sumériában is.  Így hát a lakosság többi része általában írástudatlan volt és a papok – egy egész sereg pap – ingatlannal, az egész kereskedelemmel, importtal, exporttal foglalkoztak.  Mindazt amit az ügyvédek csinálnak ma, ezek csinálták és ezek irányitották a társadalmat és ezeket az okosabb fiukat választották ki, hogy azokból papok legyenek, és levizsgáztatták őket a különboző képességek és tulajdonságok terén. 

 

Bár a szem oly nagyon fontos, az emberek mégis ritkán használják azt teljes mértékben.  Az emberek azt lájták, amire betréningezik őket, hogy mit lássanak.  Ezért van, hogy az emberek a szimbólumok világában élnek, amik köröskörul vannak körülöttük – egy vallás van ott az orruk előtt köröskörul, és az emberek semmit sem vesznek észre belőle, nem látják [a Szabadköművességet, vagyis annak a szimbólumait]. Csak azt látják amit látni akarnak, amire számítanak, és amikor rámutatsz nekik arra ami nyilvánvaló neked, akkor ők először tagadják azt,  azután  megdöbbennek.

 

Én a könyveimben végig megyek ezen a misztériumok vallásán és egy pár korábbi hangfelvételen, amit CD-re rögzítettem, és MP3-kra, amik 12 órányi rádióműsort tartalmaznak diszkenként a nemzetközi rövidhullámú rádióból, ahol egy kicsit beszélek erről, és egy bizonyos műsorban beszéltem a csillagok jelentéséről, amelyek feljönnek – a csillagképekről, amelyek Karácsony idején jönnek fel és azokról, akik akarják és talán tudják is látni ezen a Karácsony Előestéjén egy tiszta éjszakán, azok menjenek ki és keressék meg az Orion Csillagképet és akkor látni fogják, ahogyan az feljön Keleten és körbe megy és ha tovább nézed, látod majd a Három Bolcset az Orion Csillagkepben, mert ez a dolog azon alapszik, és ha egyvonalban nézed őket, és éjfélkor ránézel arra a csillagra amire ezek az egyvonalba eső csillagok mutatnak, hát akkor megtalálod az összefüggését annak, hogy miért született az Isten Fia egy istálloban, állatok között.  Nem akarom senki Karácsonyát elrontani, de hát ezek a tények.

 

A Karácsony mögött levő gondolat, ha mindenki követné azt, akkor az adna nekünk egyfajta utópiát, ha viszont nem lenne az a hierarchia, amely ellopta az ötletet magának, de hát az ember természete az, hogy akármint is, de megpróbálja ezt (és a maga javára fordítsa).  A hatalomvágy összes elemei megtalálhatók a társadalom minden rétegén keresztül felülről-lefelé a legalsó szintig, és a legfelül levők nem feltétlenül rendelkeznek roppant nagy intelligenciával.  Ezek attól lesznek hatalmasok, hogy bizonyos karakterbeli tulajdonságaik vannak.  Ezek a pszichopata tulajdonságok.  Az a képesség, hogy másokat könnyedén, es alaposan becsapjanak (és nem sajnálják meg őket). Azt találod, hogy a társadalomban fent és legalul egyaránt, függetlenül a műveltségtől vagy társadalmi osztálytól, és egy olyan rendszerben, amely a kereskedelmen és a profiton alapszik, és ahol a sikert abban mérik, hogy milyen messze tudtál elkerülni a szegénységtől, akár deviáns szélsőségekig menve is, amikor már imádattal tekintenek rád, mert egyszerűen szuper gazdag vagy, szóval egy ilyen társadalom csak embertelen lehet, mert a legtöbb ember sohasem tud még csak a közelébe sem kerülni annak, és valójában sokkal nagyobb gazdagságot halmoz fel a becsületes munka.. 

 

Az ősi időkben, a Kereszténység előtti időkben és a Keresztény időkben, annak a korai időszakaban arról beszéltek, hogy a Krisztus belül van, és nem kívül.  Még a korai, igazi Gnosztikusoknál is az egész idea, ami később, elég hamar egy deviáns mozgalom lett, amikor a nagyfiúk megragadták az egész ötletet, akkor ez egyfajta tökéletesség volt, amit az ember egy egész élet során elérhet.  Egy forma ez, nem minden, de egy formája annak, amikor az ember dolgozhat sajátmagán, és egy messiásnak a gondolata egyszerűen csak ez volt.  Olyan volt, mint egy talizmán.  Valami, amit mindig magad előtt látsz, észben tartasz, mint egy ideált, amit el kellene érni, és megprobálni utánozni. 

 

Valójában a korai Gnosztikusok panaszkodtak, hogy Constantin (a római császár) és az emberei ellopták az ő ötletüket, amikor a világnak a Római Katolikus egyházat adták, és azt a forma dogmát, és kiirtottak mindenkit minden más szektábol, aki nem fogadta el ezt az új, hivatalosan engedélyezett verziót, mert a hatalom csak áthelyezi magát az egyik korszakból a következő másik korszakba,  és kiderült, hogy a Római Birodalom túl messzire nyújtózkodott, túl sokat akart markolni.  Nem tudták megadóztatni az összes elfoglalt országokat eléggé ahhoz, hogy fenntarsák sajátmagukat abban a hatalmas luxusban és pazarló extravaganciában, ahogyan a római felső elit élt.  Nem tudtak eleget adóztatni és orokke csak adóztatni, és ők tudták ezt, és amint elkezdték csökkenteni a pénzt a hadseregeiknek, és ahogyan a hadseregeik elkezdtek fogyatkozni, tudták, hogy a Birodalom el fog bukni.  De készek voltak arra, hogy átalakuljanak, és hogy meghódítsák az emberek agyát, és a nemzetek és népek agyát, egy másfajta típusú hadviseléssel, amelyet már a régebbi időkben kipróbáltak, és ami sikeresen működött, és hát ezt csinálták.

 

Sőt ez valami olyannak a használata, ami tetszik mindenkinek, minden kultúrában, és minden nyelven; egyfajta önfejlesztés, amely valami nagyobb felé irányul, mint maga az ember.  Valami ott kint a világban.  Valami, amit az egyénhez is hozzá lehet kapcsolni, amelyet használtak és  kihasználtak, egészen a mai napig, amíg végül az annyiféle lázado (deviáns) kifejezést vett fel, mert a tömegek mindíg egy rituálét vagy vallást akarnak a kemény igazság helyett, amely arra kényszeritené oket, hogy esetleg magukba nézzenek, roppantul óvatosan és alaposan.  Ennél könnyebb egy csoporthoz csatlakozni, ami olyan mint egy klub.  Egy társadalmi klub, ahol mindenki ugyanazokat a jelvényeket viseli, vagy egyenruhákat, vagy öltönyt és nyakkendőt.

 

Nem tudom hogy istennek miért kellene az öltöny és nyakkendő a templomban, mint annak a módja, hogy az iránta való tiszteletedet kimutasd.  De ezekben a templomokban azt találod, hogy mindenki öltönybe és nyakkendőbe öltözik.  Legalábbis a férfiak ezt teszik, és néhany nő is, és azt hiszem, manapság, azt hiszem, hogy ez elfogadható Istennek, habár az öltöny és a nyakkendő maga egy Szabadköműves egyenruha.  Ezért van, hogy ez az egyedüli hivatalosan engedélyezett és tiszteletre méltó öltözék, amit a bíróságon viselni kell.  Ez egy Szabadköműves egyenruha, és ott viseled a kötelet a nyakad körül, ami a sorsodat is megpecsételi, és a célja az, hogy figyelmeztessen téged, hogy vigyázz, mit beszélsz.

 

A nyakkendő jelzi neked a korlátokat amiket neked szabtak.  Ha a nyakkendő végére ráteszel egy csattot, és ezt viselvén egy kört képezel körülötte, hát az jelzi neked a rád szabott korlátok mértékét.  A magasabb szintű Szabadköművesek számára ennek egy ezoterikus (elvont, titkos) jelentése van.  De az alacsonyabb szintűek sohasem tudnak semmit bizonyosan.

 

Szomorú dolog, hogy az emberekben rejlő szelíd kedvesség csak akkor jön ki, amikor mentesek a feszültségektől (a stressztől).  Olyan szomorú látni azt, hogy hogyan gyűri ezt le egy korrupt rendszer, ami embertelen és amelyben egy ember kétszer meggondolja, hogy segítsen-e valakin, mert fél, mert a rendszerünket az működteti, hogy az emberek félnek a szegénységtől, a magányosságtól, a betegségtől, az éhínségtől, az orvosi kezelés hiányától, a barátok hiányától, és az elszigeteltségtől.  Mindezektől együtt.  Hát erre alapozták a rendszert, és hiába vagyunk ennek a planétának az élőlényei, sohasem dereng fel nekünk, hogy midez a gazdasági rendszer miatt van.  Mindezek az aggodalmak.  A kereskedelmen és a pénzen alapuló gazdasági rendszeren kívul eső primitív civilizációkban ezt nem találjuk. Ennek egyáltalán nyoma sincs ott.  Ott nem kell tétováznod, hogy segits-e valakin vagy ne.  Ők egyszerűen csak segítenek, mert ha így cselekszenek, akkor semmit sem veszíthetnek. Ebben a mi világunkban azonban az első gondolat az, hogy “mit veszíthetek, ha segítek”, és így tovabb, és ez  roppantul embertelen. Az élet így olcsóvá válik.

 

Az évnek ebben a szakában az embereknek alaposan elgondolkozniuk  kellene. A régi-régi időkben az emberek szokás szerint elgondokoztak az elmúlt éven.  Az összes változásokon amik őbennük végbe mentek.  Az emberkről akikkel találkoztak, akik bejöttek az életükbe vagy kimentek onnan abban az évben, és nem úgy, mint ma, amikor nagyot sóhajtanak, és isznak arra, hogy hála istennek, sikerült átveszelniuk ezt az évet is, anélkül hogy a szegényházba hajtották volna be őket, vagy hogy meg tudták tartani az állásukat, vagy hogy a barátaik még mindíg elfogadják őket, mert még mindíg van munkájuk, mert nekem elhiheted, hogy ebben a társadalomban egy határozott előítélet van ellened, ha elvesztetted az állásodat, és én láttam ezt Angliában, amikor ez történt az emberekkel.  A 70-es években kezdték elvenni az összes állást, és minden alkalommal amikor Európából Angliába visszatértem, az előítélet azok ellen akik elvesztették az állásukat, amikor a gyárak becsuktak, rettenetes volt, és ezt felülről támogatták, éppúgy mint ahogy ma megy, ahelyett, hogy csak mulatnánk a kereskedelmi rendszernek a rossz tréfáin amiket velünk játszik.

 

Meglepődnél egyes egyéneken, akik a világban élnek, és akikkel már találkoztál az életedben, hogy azok milyen szörnyű depressziót érezhetnek Karácsonykor, mert hát ez történik sok emberrel, aki úgy érzi, hogy mellőzik, vagy hogy úgy mondjam, balszerencséjük volt abban az évben, és egy a megfelelő időben történő telefonhívás mennyire sokat jelenthet nekik, mert sok ember van a kint a világban, aki jo pofát vág a világhoz, de belul rettento rossz állapotban vannak, és minden évben jön a statisztika az öngyilkosságokkal meg hasonló, az ilyen emberekről, és hogy mi is történt,  és  a szokásos sztori az, hogy: “pedig hát ezek mindíg is olyan boldognak látszottak.”  Érthetetlen, stb, stb.  De ismét, ebben az embertelen rendszerben egészen közel is élhetsz más emberekhez, és ha ezek egy természetesnek tünő szerepet játszanak, amire minket tanítanak, hogy játsszuk meg magunkat, hát akkor az ember azt hiszi hogy náluk minden rendben van, hát akkor is, mit árthat, ha felhívod őket telefonon?  Csak próbáld meg és talán meglepődsz.  

 

 

“Van Egy Barátod” – írta James Taylor

 

Mikor le vagy törve és szenvedsz

És kell egy segítő kéz neked

És semmi-de semmi nincs rendben

Csukd be a szemed és gondolj rám

És mindjárt ott leszek

Hogy felvidítsam neked a legsötétebb éjszakát.

 

Csak mondd ki a nevem

És tudod hogy akárhol vagyok

Futok hozzád, úgy bizony, kicsim

Hogy újra lássalak.

Legyen az tél, tavasz, legyen az nyár vagy ősz

És tedd meg azt hogy felhívsz

És ott leszek, igen, igen, igen

Mert van egy barátod neked.

 

Alan:  Az emberek ezt az időt általában a családjukkal töltik, és gyakran még a családtagjaik sem állnak a legközelebb hozzájuk.  A barátainkat mi választjuk meg, de nem választhatjuk meg a rokonainkat, mint mondani szokás.  Igy hát a legtobb ember számára a családdal lenni az évnek ebben a szakában, az egy felületes dolog.  Szinte egy paródiája ez annak az ismétlődő szinjáték maradékának, amit a színpadon annyiszor lejátszanak.  Ez már elvesztette az értékét, mert a családi kör már szinte szét van züllesztve, és az erre való tréningezés minden egyes generációban tudományosan tovább van fejleszve a családon belül minden családtagnál, és igy ezek már nem is tudnak érintkezni egymással, és gyakran azt kivánják, hogy csak megehessék a karácsonyi vacsorájukat, és elmehessenek haza, vagy máshova.

 

Olyan ez mint végigcsinálni egy rituálét, aminek a jelentése mar elveszett, és az egyedüli ok, hogy az még épp megy, hát az, hogy a biznissz kedvéért megy.  Ha a tradíció nem felelne meg a biznissznek, akkor nagyon hamar megszűnne.

 

Ami számomra gyakran olyan meglepő, az, hogy az embereknek meg egyáltalan vannak barátai, miközben kapkodják befejé mindazokat a dolgokat, amik meghosszabbitanák az életüket, vagy virgonc egészséges állapotban tartanák őket örökre; egyesek még örökke is szeretnének élni.  És szó szerint még hisznek is ebben.  A rémület maga egyfajta halál, és én mindíg azt gondoltam, hogy nem annyira az életünk hossza az ami számít, hanem a minősége.  Hogy a személy maga, az egyén mit hoz ki belőle, mert ez az élet valóban olyan rövid, és gondoljunk csak mindarra az aggódásra, ami a rendszerben folyton megy,  a rendszerben, ami nem hagy nyugalmat nekünk.  Milyen szomorú, hogy azok az emberek, akik aggódva és lótva-futva  rohannak egész életükben, mert valami fenyegeti őket, hogy elveszítik az állásukat, és elveszítik a családjukat, felésegüket, férjüket, gyerekeiket.  Ez az egész mind.  Olyannyira, hogy miközben keresztül rohannak az életükon, sohasem élnek.  Ez egy természetellenes állapot.

 

Biztos vagyok benne, hogy az u.n. primitiv népekre, akik még mindíg igazán primitív népek, nem nagyon volt hatással a rendszer, vagy az a fertőzés amitől mi szenvedunk.  Azoknak a népeknek nincs szüksége semmire azokból a dolgokból amik nekünk kellenek a rendszertől, és azoknak nincs cukorbetegsége.  Nincsenek pszichiáterjeik és pszichológusaik vagy ezernyi önfejlesztési tanácsadó könyvük és hogy hogyan kell csinálni ezt meg azt, hogyan kell ennek meg annak lenni, és hogyan kell boldognak lenni.  Nincs ezekre szükségük, és a legtöbbjük igen jó kort ér meg és az életüknek van értelme, amit nem értenek azok, akiket tudományosan kiképeztek, és akik a kereskedelmesített világból jonnek, hanem azon emberek számára az életnek teljes értelme van – egyénileg.

 

Azok akik egyfajta elégedettséget akarnak ebben a vilagban, azoknak teljesen meg kell változtatniuk azt hogy mit értékelnek az életben, és rá kell jönniük, hogy őket nem ítélheti meg egy társadalom.  Mert végső fokon, te vagy az önmagad bírája.  Amikor már ott vagy a halálos ágyadon, akkor már nem számít hogy mit gondol rólad a társadalom.  Nem fogsz rájuk sem gondolni, vagy bárkire a társadalomban.  Te a saját életedről fogsz gondolkozni, ami csak egy szempillantás.  Még az összes aggodalmas idők is csak felvillanások az életedben.  Csak akkor lesz időd gondolkozni és merengeni azon, hogy mi is volt az életed értelme, és hogy mit csináltál vele.  Mit csináltál?  Miről tudtál, ami rossz volt a társadalomban amiben éltél, és mit csináltál hogy változtass rajta?

 

Annak a titka hogy megváltoztasd és hogy uj irányba vezesd a társadalmat, az, hogy megértsd a trükkot, és a trükk az ezoterikus (okkult) vallás  számára mindig is az volt, hogy legalább két ellenfél álljon szemben egymással.  Konfliktus.  Sokkal mielőtt Hegel rátette volna  a nevét erre a folyamatra, ezt a folyamatot az okkult tudományok már ismerték.

 

Amikor egy reagálást várnak tőled, te ne reagálj úgy, mert különben, ha reagálsz,  akkor te  a sakktáblán    épp csatlakoztál az ellenzékhez, és nem is látod hogy egy sakktáblán vagy, sem a játékosok nem látják, akiket tologatnak előtted és körülötted.  Ezt a játékot előre megtervezték azok, akik értik a játékot.  

 

AHHOZ HOGY MEGVÁTOZTASSÁK A TÁRSADALMAT, EZEK AZT EGY OLYAN IRÁNYBA VEZETIK EL, AMELYET A BENNE LEVŐ EMBEREK NEM MAGUK VÁLASZTOTTAK.

 

Az ellenzékek végül mind ugyanazon dolog felett hadakoznak.  Aztán egy kompromisszumot érnek el, ami a Hegel által tanított szintézis, és így aki elkezdte az egészet, hamarabb eljut arra a pontra amit eredetileg is akart, méghozzá annak az ellnezéknek a segítségével, amelyet ő provokált kiszámított módon.

 

Tudjuk hogy merre vezetik a társadalmat egy tudományosan megtervezett rendszerben.  Tudjuk, hogy ezek az agy-csippezéshez vezetnek minket, mert a nem-goldolkodás egy fontos része ennek az egyéniséget kiküszöbölő szisztémának. Érzelmek nélkül, lélek nélkül, csak robotok, habár eredetileg ezt  egy más ürüggyel adják be az embereknek.

 

Úgyhogy ahelyett, hogy a szöget egyszerűen a fejére ütve vernék be, rá kell jönnöd, hogy Leninnek nagyon igaza volt, mert hát őt a nagy bakárok képezték ki, akik értették a közgazdaság ezer-meg ezer éves története óta, hogy annak milyen hatása van a civilizációkra, és hogyan kell létrehozni azt, amit mi kereskedelmi civilizációnak hívunk.

 

És Lenin azt mondta, hogy “a társadalom sok-sok különféle irányt vehetne, de a közönség ezt nem tudja.  Nekik mindíg azt kell hinniük, hogy az az egydeül természetes, amibe ők beleszülettek, egyszerűen csak azért, mert az már létezik, amikor ők születnek. Azok akik ellenzik a változásokat, egyenesen beleesnek azoknak a kezébe, akik azokat kezdeményezik”.

 

Olyan ez, mint a Júdó.  A másik ember erejét és dinamikáját használod, hogy megverd őket.  Ellenzék.  Így hát, ne játszd bármely országnak azt a kulturális játekát, amit odaadnak nekik azok, akik azt irányítják.  Ezért van, hogy te is benne vagy ebben, és ez minden országban az ottani Elitet szolgálja.  A Nagy Klubot, ami az egyetemes világ tetején fent van.

 

A számodra az egyedüli mód az, hogy másképp reagáljhogy a Rockefeller által megfogalmazott és alkalmazott “lehetőségek ablaka” egy olyan irányban csukódjon be, ahogyan ők és akik mögöttuk vannak, azt nem tervezték, és ahogyan azok akik ugyanabban a klubban vannak mint ők, nem tudták megtervezni. Ha egyszer egy ablak bezárul, akkor nekik nehéz lesz megpróbálni a társadalmat visszakormányozni abba az irányba, amerre ők akarták.

 

 

Hát akkor milyen irányt vegyünk?  Előszöris le kell ülnünk és végig mennünk az összes dolgokon, hogy mi nincs redben a  “rend”szerben és akkor azt találod, hogy semmi sincs rendben.  Az egész a pénzen alapul.  Nehéz dolog ezt tiszta fejjel látni azoknak az embereknek, akiket egy ilyen rendszerben neveltek fel.  És megis, ha ehhez annyira ragaszkodnak, akkor neked garantálva van a végső katasztrófa, mert a pénz csak egy eszköz egy célhoz egy kisebbség számára, akik az egész életedet megtervezik és irányítják. Végeredményben az a társadalom amit ezek majd behoznak, egy olyan szisztéma lesz, ahol te arra születsz – valójában arra fognak téged  kreálni (mint klón robotot) – hogy az államot (az Elit államát) szolgáld.  “Az államot szolgálni” – ezt a szólamot találod végesvégig az RIIA, a Külügyek Királyi Intézete (London) és a Cecil Rhodes által alapított Rhodes Ösztöndíj, a Rotschild-ek és mások könyveiben.  Ez ugyanaz a szöveg, mert ez mind egy és ugyanaz. Ez ugyanaz a szöveg, mert ezek mind ugyanazok az emberek.  Egy feje van az egésznek.  Ezért mondják mind ugyanazt a szöveget.

 

A pénzt végülis mindenképpen megszüntetik majd. Az csak addig hasznos, amíg mi hajlandóak vagyunk azt elfogadni, és fizetni érte, és dolgokat elcserélni érte, dolgokért, amik csak a munka eredményei, és az emberek nehezen tudnak megszabadulni ettől, hogy pénzért dolgoznak, mint amikor a laboratóriumban a patkány meghuz egy emeltyűt, hogy megkapja a jutalmat. És pedig, ahogyan ez meg van tervezve nekünk, az garantált katasztrofa lesz a végén.  Ez így van megtervezve.  Ez az egész rendszer nem arra van tervezve, hogy örökké tartson, egy rendszer, ahol mindenki azon igyekszik, hogy nagykutya legyen belőle és kihasználja az alatta levőket, és ha ez sikerült, akkor aztán sikeresnek nevezik őt.

 

Ahhoz hogy egy emberbarát társadalmat hozzunk létre, ahhoz roppant nagy változásokra lenne szükség, és egy tömegmozgalomban ez sohasem történik meg. A tömegek mindíg elfogadják azt ami nekik úgy tünik, hogy a könnyebb út. A könnyebb választás két választás közül.  Ezért van, hogy az Elit a demokráciát használja, mert a tömegek véleménye készen van adva nekik minden témában.  A tömegek viselkedése előre megjósolható.

 

Maga az Elit mindíg mondta, hogy az egyedüli problémájuk azok a ritka egyének, akik értik hogy mi is folyik.  Ez olyan, mint egy néhany filmben, ahol valaki messzebb lát az orránál. Olyan személyek ezek, akik néznek és világosan látnak, és akkor azt mondják rájuk, hogy ez az ember messzire lát, mint pl. a “They Live” (Ők Élnek) című filmben.  Ez az ami megijeszti az Elitet, különösen, ha annak a személynek tudása is van, hogy mindezt bizonyítsa, és ha az tanítani tud, és megérttetni az emberekkel, olymódon, hogy az keresztül tör az agymosás páncélján. Ez a legnagyobb fenyegetés a számukra.

 

Ha azokat a  nagyobb forradalmakat tekintjük, amelyek mögött ugyanazok a szervezetek voltak, hát azok a forradalmak előtt klubokat indítottak be, és szervezeteket, hogy oda bevonják a tagokat. Azután gondosan megfigyelik az egyes tagokat mikozben tanítják őket, és igy tudják, hogy a forradalom után ezek problémát jelentenek-e majd, mert ha ezek túl intelligensek és képesek jó beszédeket mondani, és a valóságra vonatkozó tudást a tömegeknek átadni, a közönséges embereknek, és megérttetni azt velük, hát akkor ezeknek a neveit listába veszik és közvetlenül a forradalom után összeszedik és megölik őket, mert a színpadon így rendezik be a szerepeket. A sakktáblát előre erre állítják fel.

 

És ezért volt, hogy  már jóval mielőtt  9-11 bekövetkezett 2001-ben, sok fals fickó ügyködött kint pl. az USA úgynevezett  “hazafias” földjén és más országokban. Ezek egyike volt a legtöbb kitüntetéssel büszkélkedő Tábornok vagy Ezredes az USA hadseregéből Vietnámból, akinek évekig egy saját rövidhullámú rádióállomása volt. A rádió-beszédeiben használta az összes Szabadköműves terminológiát, azt mímelte, mintha ő egy hazafi lenne, és gyüjtotte a különböző emberek neveit országszerte,  es közvetlenül  9-11 után egy nagyobb TV-állomás meginterjúvolta őt a Kongresszus épülete lépcsőin Washington Államban, és az adást Kanadában is mutatták, és nyilvánvaló volt, hogy az meg volt rendezve (mintha spontán lenne a találkozás ott a lépcsőkön). Épp a megfelelő időben volt ott ez a fickó hogy meginterjúvolják, és a beszélgetés azzal kezdődött, ami a szokásos bevezetés, hogy “Oh, itt van az amerikai hadsereg legtöbb kitüntetéssel rendelkező Ezredese, egy a Zöldsapkások (a külön kiképzett gyilkos kommandók) közül.

 

“Na, mit gondol, ki volt a 9-11 mögött?”  És erre a kérdésre ő ezt mondta – ez az ember egy hónappal az esemény előtt abbahagyta a rádió-szerepléseit, miután előzőleg négy évig biztatta ezt az állítólagos “hazafias” mozgalmat.  És azt mondta, hogy “azok az őrült hazafiak, akik álcázott öltözékben rohangásznak az erdőben, gyakorlatozva valamire, ami sohasem fog megtörténni.  Ezek paranoidok, akik mindenütt fekete (kormány) helikoptereket látnak. És ez ugyanaz az ember, aki évekkel korábban azt mondta, hogy azert hagyta ott  a Pentagont, ahol neki nadrágzsebből előhúzott parancsokra kellett dolgoznia.  Látható, hogy az ember sohasem megy nyugdíjba az ilyen pozíciókból, és ő többezer ember neveit gyűjtötte össze, akiket a John Wayne,  a Rambo és hasonló filmek képeztek ki arra, hogy a ott kepviselt hősöket imádják. És ezek ugyanazt a nyelvet beszélik mint te (vagyis, mint akiket be akarnak szervezni).  Csak ennyit kell tenniük: lejönni a te szintedre, és elkezdeni a te nyelveden beszélni, és te beleesel, mert téged arra tréningeztek, hogy imádj embereket, és így mindíg csőbe húznak téged.  És ezt abba kell hagynod.

 

Egyes emberek azt mondták nekem, hogy tudnám-e tárgyalni a Kereszténység valódi jelentését, és én gondoloztam rola, és hat igen, dumálhatnék örökké és adhatnék neked egy 6-7 órás előadást a Kereszténység ezoterikus (elvont) jelentéséről, de végül az csak más emberek könyveiben kötne ki, mint ahogy az egyéb előadásaimmal történt a 90-es évektől kezdve.

 

Ezért talán fontosabb a változásokról beszélgetni, amiket egy rendszerben létrehozhatnak - egy olyan rendszerben, amely azt tervezi, hogy kiirtsa a “haszontalan zabálókat”, akiket valamikor még mint termelő-fogyasztókat úgy tekintettek mint nagyra értékelt polgárokat, de akik mostmár csak fogyasztók ebben az adott szolgáltatói gazdaságban, és ezért próbálom megmondani az embereknek, hogy ne dőljenek be a csaliknak.  Ne ugorjanak bele hanyatt-homlok abba, hogy szóbeli vagy másféle harc alakuljon ki. Egy bizonyos fázisban épp azt akarják, hogy ezt tedd (aztán jön a szigorítás, a rendőr-állam).

 

Minekünk azt kell csinálnunk, amit nem várnak tőlunk. Nekünk egy más utat kell választanunk, és meg kell győznünk másokat, legalább ezt, hogy legalább próbálják meg azt amit te, vagy legalább vizsgálják meg, és akkor talán ők maguk is egy hasonló utat fognak találni maguknak – nem teljesen ugyanolyat, de nem is teljesen másfélét, mert MINDEN ÚT AMIT NEM  MÁSOK VÁLASZTANAK NEKED, AZ  JOBB LESZ. - MINDEN ÚT AMIT TE VÁLASZTASZ  MAGADNAK, AZ  JOBB  LESZ.

 

NE VÁLASZD AZT AZ UTAT AMIRE SZÁMITANAK, HOGY TE MAJD AZT VÁLASZTOD, amikor megrémülsz az életedben bekövetkező változásoktól, amiket mostmár egyre pofátlanabbul nyomnak előre.  Mi mind csak egy rövid ideig sétálunk ezen a földön.  Nagyon kevés ember tud keresztül törni (a megtévesztés ködén) a valósághoz, ami létezik, és amit mégsem látnak. Nagyon kevés ember tud ezen keresztül törni.  De egy néhanyan tudnak, és ez mindíg is így volt, mert az emberiséget egy páran probálják csak felemelni – az egész emeberiseget felemelni, és minden korban ez a pár ember probálta csak megállítani a végső szörnyűség  bekövetkezését.

 

Mindíg csak egy pár ember az, és ezeknek nem kell mindenben megegyezniük, kivéve, hogy NE SZÁLLJ SZEMBE AZZAL AMIVEL A GONOSZOK ELVÁRÁSA SZERINT SZEMBE KELLENE SZÁLLNOD,  és roppant változások hozhatók létre anélkul, hogy bármi garancia lenne egy adott kimenetelt illetően, viszont így lehet nekünk egy alternatív kimenetel is, ami eltér attól [a népirtástól és rabszolga jövőtől], amit a számodra és a gyerekeid számára, és a jövő nemzedék számára mások konkrétan megterveztek.

 

Nincs rosszabb, mint a bajban hátrahagyni azokat, akik utánunk jönnek, tudván, hogy őrájuk fog lecsapni a mészáros bárdja.  A számomra hihetetlen, hogy az emberek jelenleg – és már igen sokakat hallottam ezt mondani: “Hála Istennek, én már nem fogok élni amikor mindez végül bejön”, tudván hogy nyugdíjas leszel, a te kis nyugdíjaddal, és elmehetsz horgászni, és aztan meghalsz, és semmin nem változtattál.  Olyan ez, mintha sohasem lettél volna.

 

Még az Elit is csak azt éri el, hogy a  nevük kőbe lesz vésve, vagy szobrokra írva, vagy a könyvtárakban vagy középületeken megemlítve egy rövid ideig, mielőtt a következő generáció eljön, és akkor valaki másnak a nevét csapják oda.  De vannak azok akik megváltoztatták a társadalmat, és a társadalom irányát, és felborították az Elit terveit minden korban, és ezt újra meg lehet csinálni.

 

Remélem, minden jól megy nektek.  Vigyázzatok magatokra.  Mondjátok el azoknak, akik a szivetekhez közel állnak, hogy törődtök velük, és majd meglátjuk, hogy mit hoz a következő év. Most minden jót kívánok és legyen veletek a ti istenetek.

 

“Tanulj a Baklövésből”   -  írta   Gerry  Rafferty

 

Ott kint az utcán beszéltem egy emberrel

Azt mondta: “az életemben annyi mindent nem értek”

Rá se ránts, mondtam, az még nem bűn

Mer’ ma bakot lősz, de holnap rátalálsz (holnap rátalálsz)

 

Irányvonal kell, bizony, tudnod kell egy nevet

Mert a kereszteződésnél minden út egyforma

De egy idő utan felismered a jelzéseket

Ma tán még melléfogsz, de holnap megmarkolod (holnap megmarkolod)

 

Az élet egy hazug, az élet egy csaló

Majd én vezetlek, és kirántom alólad a talajt

Csak ne panaszkodj, ne aggódj, ne nyafogj

Mer’ ma bakot lősz, de holnap rátalálsz (holnap rátalálsz)

 

Fel kell hogy nőj és tanulj a hibákból

Mindennap meghalsz egy kicsit, de szemed nyitva tartsd

Mikor azt hiszed hogy már nem tudsz hegyre mászni

Ma tán még melléfogsz, de holnap megmarkolod (holnap megmarkolod)

 

Holnap majd, hmmm.

 

 

Forditotta:  Filantróp